Kick-box története:

A kick-box az 1970-es évek közepe táján alakult ki, elsősorban az Egyesült Államokban és valamivel később Nyugat-Európában. Létrehozóinak – többek között az amerikai Mike Anderson és a német Georg Brückner – egyik fő célja az volt, hogy az ütéseket és rúgásokat használó távol-keleti eredetű harci művészetek (pl. karate, taekwondo, kung-fu stb.) mozgásanyagát továbbfejlesztve azokat ötvözve a box-technikákkal, egy önálló, verseny-centrikus küzdősportot hozzanak létre. A kick-box nem tagadja a tradicionális gyökereit, de önmagát nem harcművészetként, hanem egy modern küzdősportként határozza meg. Lényeges szempont volt, hogy a sérülések elkerülése érdekében a sportolók testi épségét védőfelszerelések védjék, és előre meghatározott szabályok szerint mérhessék össze tudásukat. A mű önálló életre kelt, és létrejött az új küzdősport, amit akkor all-style karate néven kereszteltek el, ma ugyanerre a sportágra a kick-box elnevezést használjuk.

A kick-box világszervezete az 1976-ben alapított WAKO (World Association of Kickboxing Organizations). A Kick-box Világszövetség elnöke a kezdetektől Mike Anderson, majd 1987 és 2013 között az olasz Ennio Falsoni volt. A jelenlegi elnök az ír Roy Baker. A WAKO 2006-ban teljes jogú tagja lett a Global Association of International Sports Federations-nak (GAIFS), amely elsősorban a nem olimpiai sportágakat tömörítő világszervezet, amelyet az olimpia „előszobájának” is neveznek. Majd, 12 év GAIFS tagság után, 2018. november 30-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is elismerte a WAKO-t, mint a kick-box sportot képviselő világszövetséget. A kick-box sportág 42 év elteltével, tehát hivatalosan is az Olimpiai Család tagja lett.

A kick-box sporttal (sportkaratéval), 1977-78 folyamán, osztrák WAKO sportolók (Peter Land, Michael Putz, Gerhard Tuschla, Horst Prelog) ismertették meg későbbi magyarországi követőiket, akik eredetileg a shotokan karatét gyakorolták a budapesti Hunyadi SE-ben. Magyarországon a kick-box sport szervezete hivatalosan 1979-ben alakult meg, az akkori Karate Szakbizottságon belül létrehozott All-Style Sportkarate Szakág révén (ebben az időben nem önállóan, hanem a Cselgáncs Szövetségen belül létrehozott szakbizottsági formában működhetett csak a shotokan és a kyokushin karate, a tae-kwondo és az all-style sportkarate). Az All-Style Sportkarate szakág – a többi küzdősport szakággal együtt – csak évek múlva hozhatta létre önálló sportszövetségét. A Szövetség (illetve jogelődje) első vezetője az alapítástól Koncz János, elnöke 1984-től 2015-ig pedig dr. Leyrer Richárd volt. A Magyar Kick-box Szövetség jelenlegi elnöke Galambos Péter, aki az alapítástól kezdve ellátta az alelnöki teendőket.

A Magyar Kick-box Szövetség 1981-től tagja a WAKO-nak, Magyarországon pedig a nem olimpiai sportágakat összefogó köztestületnek, a Nemzeti Versenysport Szövetségnek (NVESZ), amelynek egyben alapító tagja is.

A WAKO a páros években felnőtt korosztályban Európa-bajnokságot, a páratlanokban Világbajnokságot rendez, az utánpótlás világversenyek esetében ez éppen fordítva történik. A magyar sportolók 1981-től vesznek részt világversenyeken. A magyar kick-box rendkívül erős a nemzetközi porondon, a 90-es évektől méltán hívhatjuk sikersportágnak a nem olimpiai sportágak között.

SZABÁLYRENDSZEREK

A kick-box sportolók formagyakorlatban és küzdelemi versenyszámokban mérhetik össze tudásukat, nemenként különböző korcsoportokban és súlycsoportokban. A küzdelmi versenyszámokban több szabályrendszert különböztetünk meg egymástól. Ezek alapvetően abban térnek el egymástól, hogy az akciók (ütések és rúgások) végrehajtásánál a kontrollált technika, a félerő (a pointfighting, light-contact, kick-light szabályrendszerekben), vagy a teljes erő és a kiütés (a full-contact, low-kick, K1 szabályrendszerekben) engedélyezett.

POINT-FIGHTING szabályrendszer

Félerejű, kontrollált akciók engedélyezettek, a bírók minden találatnál megállítják a küzdelmet és megítélik a találatért járó pontokat

LIGHT-CONTACT szabályrendszer

Félerejű, kontrollált akciók engedélyezettek folyamatos küzdelemben a bírók a menetek végén pontoznak;

KICK-LIGHT szabályrendszer:

Megegyezik a light-contact szabályokkal, de köríves rúgásokkal a comb is támadható találati felület, a versenyzők rövidszárú nadrágban küzdenek.

FULL-CONTACT szabályrendszer:

Teljes erejű akciók engedélyezettek folyamatos küzdelemben, a bírók a menetek végén pontoznak, az ellenfél kiütése szabályos.

LOW-KICK szabályrendszer:

Full-contact szabályok szerinti küzdelem, de a comb is támadható találati felület, a versenyzők rövidnadrágban küzdenek.

K1-STYLE szabályrendszer:

A szabályok megegyeznek a low-kick szabályokkal, azzal a különbséggel, hogy engedélyezett a fogás /klincs/ addig, amíg a versenyzők aktívak benne. Térddel lehet az ellenfél lábát, testét vagy fejét támadni, akár ugrás közben is. Sípcsonttal támadható a láb bármely része illetve a test és a fej is.

A kick-box sportolók a versenyeken kötelezően védőfelszereléseket viselnek: bandázs, védőkesztyű, lábvédő, sípcsontvédő, fejvédő, fogvédő, herevédő, nőknél mellvédő. Profi mérkőzéseken a sportolók fejvédőt nem használhatnak.